Lehet, hogy nem a teljesítményt kellene mindenáron növelni, hanem a működőképességet megőrizni ez vezethet az eredményességhez.
„Valahogy megváltozott a teljesítményünk, sajnos már nem olyan, mint régebben volt.” Egyre több vezető fogalmazza meg ezt a gondolatot manapság, függetlenül attól, hogy kisvállalkozást vagy több száz fős szervezetet irányít. S persze többnyire mindenki igyekszik elhessegetni a vele járó mély, belső, negatív érzést, – hiszen látszólag minden renden van.
A cég belső működésében ránézésre tényleg minden jól megy. A munkatársak felkészültek, motiváltnak tűnnek, a folyamatok működnek. Olajozottan megy minden a maga útján. Mégis, mintha ugyanazért az eredményért ma már lényegesen több energiát kellene mozgósítani, többet tenni, mint néhány évvel ezelőtt.
Ilyenkor rendszerint ugyanazok a vezetői kérdések kerülnek elő: Hogyan tudjuk növelni a teljesítményt? Mivel motiválhatjuk jobban a csapatot? Miként tudjuk megtartani a legjobb embereinket? Mi kell ahhoz, hogy gyorsabban alkalmazkodjunk a folyamatos változásokhoz?
A lehetőségeink és tudásunk szerinti legjobb megoldásokat keressük a feltett kérdésekre, ám, ha a folyamat mélyét is górcső alá vesszük, lehetséges, hogy nem is ezek a legfontosabb kérdések, amiket megfogalmazhatunk a csapatot illetően.
Egyre több vezetőtől hallani manapság ezeket a mondatokat. Egy olyan időszakban, amikor a munkatársaknak folyamatos változásokhoz kell alkalmazkodniuk, egyre nagyobb információáradattal kell megbirkózniuk, és gyakran az állandó elérhetőség is megjelenik, mint elvárás, sok szervezet ugyanazzal a kihívással találkozik.
Mit kell tenni azért, hogy megőrizzük az embereink energiáját, motivációját és működőképességét lehetőleg hosszú távon?
Tehát ha a probléma mögé nézünk, azt tapasztaljuk, lehetséges, hogy nem is teljesítménygondokkal állunk szemben, inkább egy jólléti problémának látjuk a túl későn észlelt és tudatosított a következményeit.
Mi lenne, ha most nézőpontot váltanánk, és más szemszögből közelítenénk meg a helyzetet?
Fogalmazzunk meg egy egészen másfajta kérdést:
Vajon képesek lesznek-e a munkatársaink nemcsak ma, hanem öt év múlva is magas színvonalon dolgozni?
Első hallásra talán túl egyszerűnek tűnik ez a felvetés, ám valójában ez a szervezet egyik legfontosabb stratégiai alapkérdése. Mert a teljesítmény ritkán romlik le spontán egyik napról a másikra. Sokkal inkább egy lassú és megfoghatatlan folyamat eredménye.
A kezdeti jelek gyakran láthatatlanok, inkább hangulati megnyilvánulásnak, rosszkedvnek tűnhet amit érzékelünk. A kollégák stresszesebbek, nehezebben regenerálódnak, vagy türelmetlenek és frusztráltak, sokaknál megjelenik a fáradékonyság és a romlik a koncentráció, ennek hatására, egyre kisebb az alkalmazkodóképesség a csapatban. Mire mindez megmutatkozik a számokban vagy a fluktuációban, a gyökérprobléma valójában már régóta jelen van és akuttá vált.
Ami a számok mögött meghúzódik
A Gallup komplex kutatása – amit több mint 3,3 millió munkavállaló, 183 ezer cég és 347 szervezet adatain végzett-, egyértelmű összefüggést mutat az emberek állapota és az üzleti eredmények között.
Globális analízisük szerint a legmagasabb elköteleződéssel működő csapatok sok mindenben élen járnak:
- 23 százalékkal magasabb profitabilitást érnek el,
- 18 százalékkal jobb értékesítési eredményeket produkálnak,
- 81 százalékkal kevesebb hiányzással működnek,
- 43 százalékkal alacsonyabb fluktuációt mutatnak,
- és lényegesen jobb ügyfélélményt biztosítanak.
A kutatás természetesen nem állítja, és nem is állíthatja, hogy kizárólag az elköteleződés okozza ezeket az eredményeket. A kapcsolat azonban egyértelmű: amikor az emberek jól működnek, a szervezet is jobban teljesít.
90 000 óra munka – nem mindegy, hogyan telik
Az amerikai McKinsey Health Institute kutatási becslése szerint egy átlagember az élete során közel 90 000 órát tölt munkával.
Ez nagyjából negyvenöt év. Belegondoltunk már ebbe?
Ennyi idő alatt nem lehet különálló részként kezelni a fizikai egészséget, a mentális állapotot, az érzelmi jóllétet, a motivációt vagy az energiaszintet. Ezek egymást erősítő – vagy éppen gyengítő – tényezők, és együtt, komplexitásban működnek, vagyis elválaszthatatlanok egymástól.
Ha valamelyik közülük tartósan sérül, annak előbb-utóbb egyéni, csapatszintű, majd üzleti következménye is lesz.
A vezetői hatás jóval erősebb, mint gondolnánk
Manapság a legtöbb vezető úgy tekint önmagára vezetői meghatározásában, mint aki célokat tűz ki, folyamatokat szervez és eredményeket kér számon, vagyis egy szervezetet és csapatot, vagy csapatokat működtet. Mintha el tudnánk választani egymástól a hivatali és az emberi működésünket. Azonban a képlet ennél jóval bonyolultabb. Szokás szerint minden összefüggésben van mindennel.
A Gallup kutatásai szerint a vezetők sokkal nagyobb befolyással bírnak az emberi működésre: a csapatok közötti elköteleződési különbségek mintegy 70 százaléka a vezető működésével magyarázható.
Más szóval a vezető milyensége, minősége és hozzáállása jelentős szerepet játszik abban, hogy munkatársai mennyire érzik magukat támogatottnak, mennyire tudnak fejlődni, mennyi energiával dolgoznak, és képesek-e hosszú távon is magas szinten teljesíteni.
Mit kéne elvárnunk az emberektől?
A legtöbb profitorientált szervezet természetes módon a teljesítményre, annak növelésére koncentrál célként. Nagyobb hatékonyság, emelkedő produktivitás, gyorsabb alkalmazkodás, mindezek alapvető elvárásokként jelennek meg a cégek működésében.
A McKinsey globális kutatásai ugyanakkor arra jutottak, hogy a jövő legsikeresebb vállalatai már nem feltétlenül azok lesznek, amelyek a legtöbbet követelik az embereiktől, hanem inkább azok, amelyek képesek hosszú távon is jól működő stabil csapatokat építeni. Az együttműködő csapatok pedig jól működő, egészséges, kiegyensúlyozott emberekből állnak.
Ez bizony egy nagyon fontos szemléletváltást jelent, sőt vezetői fordulatot.
Az elvárások és a megoldások iránya megváltozni látszik, a még több munka útjáról lekanyarodva a minőség és az emberi teljesítmény potenciálja felé vesszük az irányt. A mesterséges intelligencia és a robotok megjelenése is az emberei képességek felértékelődését hozzák magukkal.
A fókusz így átkerül oda inkább, hogy a csapattagok, az embereink, képesek lesznek-e öt év múlva is ugyanazzal a szakmai színvonallal, kreativitással és erőbedobással dolgozni, mint ma, s, hogy ehhez mit kell megtenni a vállalatnak és mit az egyénnek.
Nem az a kizárólagos vezető feladat tehát, hogyan hozzunk ki belőlük a legtöbbet, hanem az, hogy közel járnak-e a bennük rejlő potenciálhoz, és meg tudjuk-e tartani a bennük rejlő erőt hosszútávon. Tudnak-e tartósan jól lenni?
A következő évtized egyik legfontosabb vezetői kérdése
A vállalatok ma szinte minden fontos üzleti mutatót mérnek: árbevételt, profitot, termelékenységet, ügyfélélményt vagy fluktuációt. Egyre inkább rájövünk azonban arra, hogy létezik egy olyan rejtett mutató is, amely minden más eredmény alapja.
Ez a mutató nem más, mint az emberek hosszú távú működőképessége.
A jövő vezetőinek nem csupán azzal kell szembenézniük, hogy mit várnak el a munkatársaiktól itt és most, arra is hangsúlyt kell fektetniük, és mindent meg is kell tenniük azért, hogy a kollégák öt év múlva is képesek legyenek a legjobb formájukat nyújtani.
Lehetséges, hogy a szervezetek versenyelőnye a következő évtizedben már nem elsősorban a technológiában vagy a folyamatokban lesz, mert az EMBERI tényező kerül előtérbe. A versenyelőny azokban az emberekben, és velük együttműködve keresendő, akik nap mint nap működtetik a cégeket – és abban, hogy képesek vagyunk-e hosszú távon is megőrizni önmagunkat, vagyis ezáltal a teljesítőképességüket.
Felhasznált kutatások:
- Gallup – Gallup Q12 Meta-Analysis Report (11th Edition)
- Gallup – Employee Wellbeing Is Key for Workplace Productivity
- Gallup – People Management: Pros, Cons and Development Opportunities
- McKinsey Health Institute – Employee Well-Being: The Holistic Way
- McKinsey & Company – Help Your Employees Find Purpose or Watch Them Leave
- McKinsey & Company – Thriving at Work: Building Resilience, Wellness and Motivation
A ZenZone program támogatja a
munkatársak mentális egészségét és fizikai jóllétét,
ami elégedettséget és pozitív munkahelyi légkört teremt.
Ez pedig javitja az üzleti eredményességet!