Kategória: anyagi jóllét

Munkahelyi stressz: az anyagi jóllét kihívásai munkaadóként

Kedves Olvasó! Gondolkodtál már azon, hogy mit jelent számodra az anyagi jóllét? És vajon mit jelent a beosztottjaid, munkavállalóid számára? Elgondolkodtató és egyúttal meghatározó kérdés, aminek feltérképezése, kiderítése csakis ránk, cégvezetőkre/HR vezetőkre/HR szakemberekre vár. És ez a feladat bizony nem tűr halasztást… A PwC 2023-ban közzétett tanulmánya (az ún. „Employee Financial Wellness Survey”) is alátámasztja azt a feltételezésünket, hogy a munkavállalók egyre nagyobb számban és intenzitással élnek meg financiális stresszt, többek között a növekvő fogyasztói árak, a huzamos ideig tartó magas infláció, az egyenlőtlen bérnövekedések és az egyre csak növekvő adósságok/hitelek miatt. A tanulmány szerint A pénzügyi stressz hatása a munkavállalók jóllétére A teljes munkaidőben foglalkoztatottak 60%-a stresszes a pénzügyei miatt. Ez valamivel magasabb még annál is, mint ahányan a világjárvány csúcspontján feszültek voltak a pénzügyeik miatt. 2023-ban a munkavállalók 59%-a gondolja úgy, hogy a javadalmazása nem tartott lépést az inflációval, szemben a 2021-ben mért 41%-kal. A pénzügyi stresszt megélő munkavállalók 56%-a hetente legalább három órát tölt a személyes pénzügyeikkel kapcsolatos kérdésekkel vagy azokon való gondolkodással a munkahelyükön. A pénzügyileg stresszes munkavállalók hajlamosabbak a figyelem elvesztésére, kevésbé elkötelezettek, és nagyobb valószínűséggel keresnek másik munkahelyet egy jobb anyagi lehetőség reményében. A pénzügyi stressz a munkavállalók egészségének és jóllétének számos területére negatív hatással van. Rontja az alvás minőségét, csorbul általa az önbecsülés, a fizikai és mentális egészség meggyengül, továbbá felborítja a családi helyzetek, illetve egyéb társas kapcsolatok harmóniáját is. A pénzügyi jóllét általános jóllétünk része A pénzügyi jóllét lényegi részét képezi az általános jóllétünknek. Az, hogy mit vásárolunk, mennyit költünk, mennyit tudunk megtakarítani egy adott időszakban, kétségtelenül befolyásolja az életminőségünket nap mint nap. Ha biztonságban érezzük magunkat a pénzügyi jövőnket illetően, ha eleget tudunk tenni a jelenlegi és a folyamatban lévő pénzügyi kötelezettségeinknek, ha képesek vagyunk kielégíteni a most és a jövőben felmerülő szükségleteinket, jó úton járunk, hogy megtapasztaljuk a pénzügyi jóllét, hovatovább a pénzügyi szabadság érzését. Munkavállalói pénzügyi problémák: kommunikáció, őszinteség Néhány szervezet már felismerte, hogy az évi egyszeri fizetésemelés, a kompenzációs és javadalmazási csomag egy elemes kibővítése/fejlesztése önmagában már nem jelent megoldást a munkavállalók aktuális pénzügyi szorongásaira. Munkáltatóként érdemes alternatív megoldások után kutatni, kezdve azzal, hogy őszinte kommunikációs csatornákat nyitunk a munkavállalók felé és feltérképezzük, hogy milyen visszatérő pénzügyi problémákkal szembesülnek, hogyan menedzselik a mindennapjaikat pénzügyi szempontból.  A beszélgetések, visszajelzések alapján számtalan élethelyzetet fogunk megtapasztalni, amik lehetővé teszik, hogy személyre szabott, specifikus támogatást tudjunk nyújtani az általuk megélt pénzügyi stressz enyhítésére, feloldására.  A pénzügyi stressz hatással van a munkavállalók wellbeingjére Alvásproblémák 56% Mentális egészség 55% Önbizalom / önbecsülés 50% Fizikai egészség 44% Otthoni emberi kapcsolatok 40% További lehetőség, hogy felülvizsgálhatjuk a kompenzációs csomag elemeit, edukálhatjuk a munkavállalókat pénzügyi ismereteik elmélyítésére, hiteles és független pénzügyi tanácsadók bevonásával megtakarítási formákat népszerűsíthetünk, módszertanok és egyéb igény szerinti eszközök megismertetésével segíthetjük őket abban, hogy megalapozott pénzügyi döntéseket hozzanak és végső soron elérjék céljaikat. Ez a proaktív megközelítés nem csupán a felelős munkáltató jellemzője, hanem egyúttal stratégiai befektetés is az elkötelezettebb és rugalmasabb munkaerőbe.  Forrás: PwC: 2023-as Munkavállalói pénzügyi wellness kutatás (angol) A pénzügyi stressz hatása a munkavállalókra (Forbes, angol) Fókuszban a munkavállalók pénzügyi jólléte (angol) Szerző: Sinka Babett, HR expert

Read More »

A tanulás mint csodafegyver

Stephen Covey szerint a siker kulcsa az élethosszig tartó tanulás iránti elkötelezettségben rejlik. („The key to success is dedication to life-long learning”.) Az élethosszig tartó tanulás nem egyszerűen gazdasági okból, hanem társadalmi, érzelmi és fizikai szempontból is komoly jelentőséggel bír. Tanulás a wellbeingért Kutatások bizonyítják, hogy a tanulás segít javítani és megőrizni a jóllétünket (wellbeing). Aktiválja az agyban a boldogsághormonnak is nevezett dopamin felszabadulását, és segít megbirkózni a mindennapok stresszével és feszültségével, miközben növeli az energiaszintet és az immunitást. Növeli az önbizalmat és az önbecsülést, segít a céltudatosság kialakításában, és elősegíti a másokkal való kapcsolódást. Egyes tudósok úgy vélik, hogy a célok kitűzése és azok elérése a teljesítés és az eredményesség pozitív érzését kelti, és további törekvésekre motivál. A mai munkaerő sokszínű, állandóan tanulni akar, lépést akar tartani a digitális térrel, a tendenciákkal. Munkáltatóként biztosítsuk a kollégák személyes fejlődését Elkötelezettségük egyik legfontosabb alappillére, hogy munkáltatóként biztosítsuk számukra a növekedést, a személyes fejlődést. Olyan korban élünk, amikor a tanulás és a fejlődés lehetőségei bőségesek. A hibrid vagy a tisztán távmunkára való átállás átírta a munkavállalók tanulási és fejlesztési programok iránti elvárásait. Jelen helyzetben érdemes arra figyelni, hogy személyre szabott, időbeli és térbeli korlátoktól mentes tanulási élményt kapjanak. A virtuális tanulás új formái számos lehetőséget hordoznak magukban, melyek ezekre a kívánalmakra megoldást nyújtanak. A virtuális tanulási programok az ún. mikrotanuláshoz alkalmas tartalmakat igényelnek. A mikrotanulás a tartalom kisebb modulokban történő bemutatását jelenti, az ismeretek időbeli elosztásával, hogy könnyen hozzáférhetővé tegyék azokat minden érintett számára. A tartalom átadásának leghatékonyabb módszerei a videók, webináriumok, infografikák, játékosított eszközök és feladatok. A nyomon követésre használt coaching és gyakorlás végezetül kontextusba helyezi a képzéseken tanultakat és elmélyíti a megszerzett tudást, továbbá interakciót nyújt a virtuális tanuláshoz, lehetőséget adva az egyidejű együttműködésre, ötletmegosztásra, kapcsolódásra. Egy jól átgondolt képzési program számos előnnyel bír Hazánkban a tanulás ezen formái még kevésbé terjedtek el, de a nemzetközi piacra kitekintve számos előremutató gyakorlattal találkozhatunk, melyet az itthoni körülményekre és szervezetünk igényeire igazítva adaptálhatunk. Egy jól átgondolt és működtetett képzési program, mely igazodik a munkavállalóink igényeihez, számos előnnyel bír. A rendszeresen végrehajtott tanulási és képzési program fejleszti a munkavállalók teljesítményét, növeli a munkavállalók elégedettségét és elkötelezettségi szintjét, és nem mellesleg hozzájárul a jobb mentális egészségükhöz, jóllétükhöz. Forrás: A munkavállalói jóllét fejlesztése (angol) A tanulás jövője – vagyis amit minden HR vezetőnek tudnia érdemes (angol) Szerző: Sinka Babett, HR expert

Read More »

Munkahelyi jóllét – vagyis kezdd a vezetők jóllétével!

Cégvezetőként számos kihívással kerülünk szembe nap mint nap. Az év elején kitűzött célokat tartjuk szem előtt, törekszünk a profit maximalizálására, üzleti lehetőségeink kiaknázására, magasabb ügyfélelégedettség elérésére, költségeink optimalizálására és nem utolsó sorban embereink megtartására. Üzleti sikerünk kulcsa a munkavállalóinkban, az ő tehetségükben, akarásukban, a bennük lévő potenciálban rejlik. A pénzügyi célok teljesítése mellett azonos, vagy épp kiemeltebb figyelmet érdemelnek a munkavállalóink, az ő teljesítményük, jóllétük.  Ha teheted, kezdd vezetőiddel!  Minden munkavállalói élmény a vezető(k)höz köthető A velük lefolytatott beszélgetések, interakciók határozzák meg a munkavállalók élményét, elégedettségét, jóllétét a szervezetben. Kutatások igazolják, hogy a Vezetők minden más tényezőnél jobban befolyásolják a csapat elkötelezettségét és teljesítményét. Legyen szó vállalati kultúra fejlesztésről, alkalmazottak elégedettségének, elkötelezettségének növeléséről, wellbeing erősítéséről, mindez a vezetők minőségén múlik. Egy rossz vezetői döntés, megfűszerezve egy rossz kommunikációval, esetleg nemtörődömséggel, súlyos következményekkel jár, ami rányomja a bélyegét a munkavállalók teljesítményére, motiváltságára. Nem mindegy, hogy a vezető hogyan van jelen ezekben az interakciókban, milyen motivációval, milyen mentális állapotban lép be ezekbe a beszélgetésekbe, vezetői helyzetekbe.  Vezetői wellbeing hatása az alkalmazottakra A Gallup 100 000 szervezet több mint egymillió vezetőjének tanulmányozása után megállapította, hogy amikor a vezetők tudatában vannak az erősségeikkel, magabiztosak a szerepükben, ezeket az erősségeiket nap mint nap használják a munkahelyi és a magánéletükben egyaránt, pozitív hatással bírnak a beosztottjaikra, a csapat mentális egészségére és a szervezet általános elkötelezettségi szintjére. A kutatás kimondja, ha a vezetők és az alkalmazottak ténylegesen alkalmazzák erősségeiket az élet minden területén: hatszor nagyobb valószínűséggel elkötelezettek a munkájuk iránt háromszor nagyobb valószínűséggel számolnak be arról, hogy kiváló az életminőségük hatszor nagyobb valószínűséggel értenek egyet azzal, hogy minden nap lehetőségük van arra, hogy azt tegyék, amihez a legjobban értenek. Manapság nem könnyű „jó” vezetőnek lenni. Vezetői szerepük túlmutat a feladatok kiadásán, ellenőrzésén. A folyamatos teljesítménykényszer, az állandó idő és erőforráshiány, a saját vezetői feladataik és a beosztottjaik feladatainak összehangolása, valamint beosztottjaik motiválása, fejlesztése komoly feladat elé állít minden vezetőt, legyen szó közép vagy felsővezetőről. A vezetők szüntelen támogatása elengedhetetlen feltétele egy kiegyensúlyozott, egészséges szervezet működtetésének. Fontos a vezetők jólléte, hogy hatékonyan küzdjenek meg az elhúzódó stressz tüneteivel, gondoskodjanak önmagukról, fejlesszék magukat vezetőként és megfelelő empátiával, aktív figyelemmel forduljanak az embereik felé. Forrás: Gallup  Szerző: Sinka Babett, HR expert

Read More »